Középkorú Nő posztjai (vagy riposztjai?)

Semmit se bánj meg! Tök fölösleges. Az pont úgy volt jó, ahogy volt.

  A minap beszélgettem valakivel, aki feltette a kérdést, hogy mit bántam meg az életemben. Kicsit hallgattam, mert magamban tucatjával tolultak fel a gondolatok, hogy mit is bántam meg, de végül arra a következtetésre jutottam, hogy szinte semmit, mert továbbgondolva a dolgot rájöttem, hogy minden megbánni valónak lett olyan csodás hozománya, amit mégsem akarnék visszacsinálni…. Tovább »

A legutálatosabb mondatok, amit nonstop a fejünkhöz vágnak

Mindnyájunknak megvannak azok a szavak vagy mondatok, amik kiverik nála a biztosítékot, nyilván ez mindenkinél más, én most a sajátjaimat szeretném itt listázni, legalábbis részben      Ugye, én megmondtam….   Na ja, te megmondtad! De ki az, aki hallgat a másikra? (Ennek már egy egész bejegyzést szenteltem.) Senki. És örülök, hogy olyan fensőbbséges vagy,… Tovább »

Nyomokat hagyunk egymáson

    Nyomokat hagyunk egymáson. Van hogy jó kis színfoltokat, van, hogy nagy sötét pacákat, van hogy csak nagyon apró kis nyomokat, de hogy mindenki hordozza millió másik ember nyomát magán, az biztos. Mire az életünk végére érünk, már annyi lenyomatot rétegeztünk egymásra, hogy felismerhetetlenek lesznek szinte a minták. Csak egy-két nagyon fontos és nagyon… Tovább »

Ne törődj vele, hogy mit mondanak rólad mások….???

Tudom, hogy sokkal könnyebb leírni, mint megvalósítani. Ez is csak egy olyan tucat mondat, amit rendszeresen hallunk, olyan üres vigasz. Hát hogy a fenébe ne törődnénk, amikor azokkal a bizonyos másokkal vagyunk körülvéve. Azzal a mással élek együtt, azzal a mással találkozom a munkahelyemen nap, mint nap, persze, hogy számít, amit mond, vagy ahogyan rám… Tovább »

Szoktál veszekedni az Égiekkel?

  Lehet, hogy kissé fura kérdés, de bizony én szoktam. Nem vagyok semmilyen vallásnak az elkötelezett híve, nem vagyok fanatikus, és bolond sem vagyok (legalábbis papírom nincs róla), de valamiféle hittel mégis rendelkezem, mint annyi sok ismerősöm és embertársam.    Például hiszem, hogy mindennek van oka, minden történik valamiért, azaz nem hiszek a véletlenekben, és… Tovább »

Jótanácsok… amiket a kutya nem fogad meg

  Olvasok. Olvasom a hasonló sorsúak bejegyzéseit. Olvasom a bölcsek elmélkedéseit, és azokat a könyveket, amiktől támaszt remélek. Olvasok cikkeket és írok is olyanokat, amikről azt hiszem, hogy rávilágítanak dolgokra, mert olyan jó lenne, ha tudnék valami okosat mondani a hasonszőrűeknek. Mert azt hittem, hogy lehet tanácsot adni és kapni. Aztán rájöttem, hogy persze, hogy… Tovább »

Ha valami nem megy, azt ne erőltessük

  Klassz kis közhely, azzal az egyetlen bibivel, hogy tök igaz. Hányszor buktad el azokat a próbálkozásaidat, amik nem mentek könnyedén, szinte maguktól, hanem stratégiákkal, cselekkel, küzdelmek árán igyekeztél véghezvinni? Azt hiszem én túl sokszor. Persze, nem állítom, hogy nem kell erőfeszítéseket tennünk, nem kell dolgoznunk a terveink és a vágyaink megvalósításán, persze, hogy vannak… Tovább »

Barátság extrákkal

Olyan sokszor gondolkodom el a barátságokon. Így vagy úgy. Számomra nagyon fontos tényező a barátság. Cipelem magammal a kapcsolataimat és természetesnek veszem őket, természetes és fontos részének az életemnek, mindenképpen szükséges velejárónak, hogy legyenek barátaim. Ők azok, akik segítenek cipelni a terheket, akikkel megosztod az örömeidet, akik részesednek az idődből, a nevetésedből, a finomságaidból, feltöltenek,… Tovább »

Változni nem csak hogy lehet, de kell is!

Torkig vagyok azokkal a mondatokkal, amikkel szépen elbújunk egy hibás megrögződés mögött, frász kitör az ilyenektől, hogy: Mit csináljak, én már csak ilyen vagyok… Ebben a korban már úgysem fogok megváltozni…. Ugye ilyenkor csak viccelsz? Vagy lusta vagy szembenézni a hibáiddal és keményen nekiállni dolgozni rajta? Ha utálod a gyengeségeidet, miért söpröd a szőnyeg alá,… Tovább »

Érzelmeink hálójában

Pár napja már írtam arról, hogy mennyire önálló életet élnek az érzelmeink, tőlünk teljesen függetlenül, mennyire ki vagyunk téve az indulatainknak és a hangulatainknak, úgy hogy szinte minimális az eszköztárunk azok megváltoztatására, sőt időnként megfékezésére. Úgy látszik nem írtam ki teljesen magamból a gondolatsort, mert tovább kellett agyalnom ezen a témán, és rengeteg minden jutott… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!