A nagy puzzle – amikor a dolgok a helyükre kerülnek.

Gondoltál már úgy az életedre, mintha egy nagy puzzle lenne?

Valamiféle hatalmas égi játék, amit a mi perspektívánkból nagyon nehéz átlátni. Pedig adott a kép, amit ki kell majd raknod a végén. Hatalmas, színes és összetett , de amíg nem kezded el kirakni, és az egyes darabok nem kerülnek a helyükre, csak óriási káosznak tűnik. Mert nincsenek véletlenek, megvan mindennek a maga oka, és a pici részeknek is helyük van a nagy egészben. 

Szeretek így gondolni az életemre, főleg akkor, amikor sehogyan sem sikerül megértenem az adott szituációt, amibe belecseppentem, vagy ha azon szomorkodom, hogy miért “kapom” ezt a sok nehézséget az élettől… Olyankor arra gondolok, hogy “nyugi, majd megtalálod a hiányzó darabot és értelmet nyer minden.” Általában így is lesz, egyszercsak visszanézek és teljesen világos és összefüggő minden. Az elméletemre már több barátomat is megtanítottam , mert így könnyebb megbirkóznunk a látszólag értelmetlen feladatokkal és könnyebben fogadod el a nehéz élethelyzeteket is, mert reméled, hogy egyszercsak előkerül a hiányzó darab végre és értelmet nyer a kép.  Ha visszanézel, amint eltávolodsz egy kicsit az időben, észreveszed, hogy szépen kialakult a kép részlet. 

Raktál már puzzlet életedben? Én imádom rakni. Minél nagyobb, annál izgalmasabb számomra, csak sajnos rengeteg fölösleges hely kell egy ilyen kép kirakásához, ahol aztán hetekig, hónapokig senki sem mászkálhat és lehetőleg takarítás se legyen. Régen rengeteget raktam , talán pont ezért született meg a fejemben a “Puzzle elmélet”. Nagyon hasznos tud lenni elkeseredés idején! Ha úgy érzed, hogy lesz szerepe a későbbiekben ennek a fura darabkának is.

Ha türelmesen rakod, ilyen varázsos kép fog összeállni.  Mondok egy példát: évek óta imádok tervezni, szervezni és nagy vágyam volt mindig egy kreatív vállalkozás létrehozása. De nem volt lehetőségem próbálkozni, fix pénzre és biztos munkára volt szükségem, mert magam vagyok 3 gyerekkel. A tervem szunnyadt a mélyben és egyáltalán nem állt szándékomban lépni. Ámde megszűnt a fixnek hitt munkahelyem és nem találtam helyette semmit. Kétségbeesés, szomorúság, félelem a megélhetés miatt…és egyszercsak a sötét gondolatok közt felderengett a tudatomban, hogy pontosan azért történt minden, hogy végre rákényszerítsen az Élet, hogy azt tegyem, amit tennem kell, amire vágytam. Nem maradt más, minthogy megvalósítsam a vállakozásomat. 

Vagy egy másik példa: évekkel ezelőtt megnéztem egy bérelhető helyiséget, elég sokat foglalkoztam is vele, de sehogyan sem volt megfelelő az akkori tervemhez. Akkor mire volt jó az elvesztegetett idő? Arra, hogy most, amikor kétségbeesetten azon gondolkodtam, hogy hol valósítsam meg az álmomat, hirtelen világossá vált, hogy az a hely a legmegfelelőbb. És tényleg rám várt. Azt mondták, hogy elkelt. De amikor felhívtuk, kiderült, hogy visszaléptek és újra kiadó. Helyére került minden.

Ugyanilyen történeteim vannak emberekkel való találkozásokról, akik aztán ismét felbukkantak a megfelelő időben, és vonatról, amit lekéstem, ezért minden másképpen alakult, mert szerelmes lettem. Pedig sírtam is, amikor lekéstem a vonatomat, mert nem láttam, hogy abba a képrészletbe egy másik darabka illik bele pontosan.

Nyilván mindenki számtalan hasonló történést él át, csak nem tudatosan éli meg. Pedig hidd el, érdemes várni, mert bármilyen amorf is, meglesz a helye a kis puzzle darabodnak! Az életünk ugyanis roppant szövevényes és sok-sok pici darabból áll, de nem véletlenül. 🙂