Bakancslista…csak neked

Láttad a filmet? Szerintem nagyon klassz. Motiváló. Elgondolkodtató.

Engem mindenképpen arra késztetett, hogy végiggondoljam, hogy is állok ezzel a kérdéssel. Mindenkinek van egy bakancslistája, legfeljebb nem így hívja. Eddig én sem így hívtam, korábban nem is értettem ezt a kifejezést, de ettől még nekem is volt egy listám azokról a dolgokról, amiket véghez szeretnék vinni, amiket meg szeretnék nézni, ahova jó lenne elutazni…Szerintem mindnyájunknak van.

Azt mondják az ezoterikusok, hogy a felírt listák működnek. Beszélnek a vonzás törvényéről. Tanácsokat bőven kaphatunk az internetről, könyvekből, hogy hogyan érjük el a vágyainkat, már ha vannak. Itt van egy vélemény a Harmonetről : http://harmonet.hu/psziche/14251-keszits-velunk-alomlistat,-es-segitunk-megvalositani!.html

Ez pedig egy asztrológus hölgy véleménye : http://noivilag.hu/cikkek/hogyan-keszits-vagylistat-vagy-vagytablat-az-almok-es-kivansagok-valora-valnak

Itt pedig egy “sztárunk” bakancslistája : http://www.life.hu/adelvilaga/20150907-csobot-adel-videosorozataban-az-adel-vilagaban-bakancslistat-keszit-a-vagyairol.html

Szóval tanács akad bőven. Megvalósítási ötlet is. Az már más kérdés, hogy hiszünk-e benne és kitartunk-e. Ez mind nagyon szépen hangzik, csakhogy a mi okos fejecskénkkel elkezdjük racionálisan végiggondolni, és úgy találjuk, hogy nekünk ez tuti nem sikerül, mert egyrészt ehhez egy vagonnyi pénz kell, ami persze nekünk nem áll rendelkezésünkre úgy, mint a filmben, másrészt pedig nem hagyhatod itt a kölyköket, nem léphetsz le a munkahelyedről, mi lesz a pasiddal…és még ezer okot felhozunk magunkban, hogy miért is ne álljunk neki a megvalósításnak. Fogjuk a listánkat, már ha egyáltalán megírtuk, és elsüllyesztjük a fiók mélyére. Én is így tettem általában. Gyáva voltam ahhoz, hogy felborítsam az egész biztonságos életemet. Így történt mindig a középkorom bekövetkeztéig. Pedig mindig volt olyan kis momentum, ami biztató lehetett volna, de szinte észre sem vettem. Csak utólag.

Mindig is kertes házra vágytam, és elsősorban Budakalászt szemeltem ki álmaim helyének. Sok évig jártam oda, főleg a tóhoz, és bicikliztem az utcákban vágyakozva. 33 éves koromban aztán, amikor megörököltem a nagymamám lakását, a saját kis lakásom árából vettem ott egy telket és a mama lakásának az árából építettem rá egy kis házat. Nagyon boldog voltam, bár egyedül csináltam végig az építkezést és egy kanyi vasam sem maradt. Nem tudatosult bennem, hogy a legnagyobb álmom megvalósult, csak az, hogy végre itt vagyok !

Mivel elfogyott a pénzem és még közel sem volt kész minden, összeírtam a listát, hogy miket szeretnék még. Ez a lista kikerült a hűtőmre, hogy tudjam, mire kell gyűjtenem, ami nem volt egyszerű két pici gyerek és egy rosszul kereső férj mellett. Esélytelennek tűnt, de listáztam, csakhogy tudjam. Talán a lotto 5-ösben bíztam, mindenesetre szépen egymás alá felsorakoztattam a kívánságaimat : egy szép kapu, egy magas örökzöld sövény, kocsibeálló, kerti tó….jó sok minden, hiszen a vágy ingyen van. Nem nehéz kitalálni, hogy szépen sorban, szinte pénz nélkül elkezdtek megvalósulni a vágyaim.

Először egy barátnőmék ajánlották fel a szerintem gyönyörű, de ő általuk nem szeretett kovácsoltvas kapujukat. Azután odaköltözött egy szomszéd, aki a saját oldalára egy csodás sövénysort ültetett, de a drótkerítés miatt olyan volt, mintha nálam lenne. Egy ismerősömnél rengeteg faanyag maradt, amiből ácsolt nekem egy kocsibeállót…

Egyszercsak ránéztem a listámra és ha hiszed, ha nem, minden egyes tétel megvalósult. De ez sem tudatosult bennem úgy, mint vágylista vagy vonzás törtvénye vagy ilyesmi, egyszerűen csak áldottam a jószerencsémet. Ugyanígy jutottam el Toscanaba, egy véletlen folytán, meghívásra és 5 évnyi gyűjtögetés után a barátnőmmel Cornwallba, egyik kedvenc íróm, Rosemund Pilcher nyomán… 

Aztán egyszer csak ráeszméltem, hogy minden vágyam teljesül, mint a mesékben. Igaz, hogy közel sem azonnal, mert van, hogy egy-két évtized várakozás előzi meg, de megvalósul!! Lehet, hogy nagyon meg kell húzni a gatyaszíjat, de elérhető. Véletlen? Szerencse? Kitartás? Mindenki nevezheti, aminek csak akarja. Én így középkorú létemre már tudom, hogy érdemes bakancslistát készíteni. Előbb utóbb minden vágyam megvalósul. Nekem most már van hitem és időm is van mindezt kivárni.

Amit pedig sosem mulasztok el, hogy hálát adjak érte az Égnek.