Menő vagy ciki?
Ki a francot érdekel kisapám, hogy mit vakerász itt ez az öreglány. Tiszta lúzer, ahogy abban a pöttyös szerkójában adja itt a nagyokost. Mit tud ez, he? Kidőlne az első percbe, ha lenyomnák neki egy slukkot…
Azt hiszem nem vagyok menő :(( Pont olyan egyforma szakadt nacim sincs, mint a többi száz csajnak itt a környéken. Egyedi rucikat hordok, tehát trendi sem vagyok. Jaj, ki vagyok akkor? Lerohanok a sarki boltba, oszt illegál végiglapozom azt a 43 féle csilli-villi magazint, hogy megtudjam belőle az igazságot, miszerint uszkve 60000-ért már vehetek is egy olyan márkás kabit, amitől trendi lehetek. Illetve lehetnék, mert momentán nem futja rá. A fenébe! Legalább a szextippeket elolvasom, az is akad bőven, ha már egyszer megtanultam olvasni, attól hátha kircsibb leszek.
A múltkor mesélte egy ismerősöm, hogy elkísérte a lányát egy befutott fiúbanda koncertjére. A lánynak el kellett mennie pisilni, az anyja pedig várta a wc előtt, hogy kijöjjön. Jó sokáig tartott, merthogy tömeg volt, zömében fiatal csajok, és koncert lévén félhomály, meg hangulatfények. Az ismerősöm, aki egy csinos, jó 40-es nő, azt mesélte, hogy minimum 5 másik lányhoz odament, akik jöttek kifelé a wc-ből, mert mindegyikre azt hitte, hogy az ő lánya az. Tök egyformák voltak. Azt mondja, hogy egyforma volt a hajuk, az a simán lelógó, kiengedett barna hosszú haj, de egyforma volt a ruhájuk is, szakadt farmer, tornacipő, de még a mozgásuk is hasonló volt, az a felszegett állú, kihúzott hátú ringatózás. Mind nagyon trendi volt, de mind tök egyforma. Mi a nyavalyáért jó ez nekik?
Jó, tudom, ez csoportlélektan. Valaha én is voltam fiatal lány,- bár erre már senki nem emlékszik,- de mi is egyen szerkóban jártunk, volt Trapper farmer, meg Alföldi papucs. A menőknek Lewis Puma cipővel. Kész szerencse, hogy kinövi az ember ezt a “legyünk baromira egyformák” korszakot, mert véletlenül egy másik pasinak adnék vacsorát a férjem helyett. :))
Egy másik ismerősöm azon háborodott fel, hogy egy neves cég baromi drága kabátját vette meg, mert különlegesnek tartotta és beleszeretett, azóta viszont már hatszor megbánta, mert minden sarkon tucatjával jön szembe vele. Először túlzásnak tartottam az állítását, azóta viszont én magam is jó pár példányát láttam az utcán közlekedni. Nincs valamiféle limit szabályzat arra nézve, hogy hány darab készül egy ilyen elit holmiból?
Mert felnőtt korunkra már nem annyira vágyunk az egyen cuccra, szeretnénk inkább stílusosak, de egyediek lenni. Mondjuk én biztos nem fogok így járni, mert az én Hádás ruhatáram nem szériában kerül a polcokra, attól még elég különleges, és mindenképpen tükrözi a személyiségemet, ha ügyesen válogatom össze. Szeretem, amikor a barátnőim azt mondják valamire, hogy ez olyan “te” vagy. Ez azt jelenti, hogy van egyéni stílusom, egyedi megjelenésem, ami megkülönböztet a többiektől. Mert már menő sem akarok lenni, csak “én”.
De ezt még hiába magyarázom a kölykeimnek, náluk még a csordaszellem a vezérlő szellem. Hogy nehogy kilógjanak a sorból. Menők akarnak lenni, nem kirekesztettek. Mert a gyerekek gonoszak és kilökik azt, aki nem illeszkedik be a bandába. Minél feltűnőbb és vulgárisabb, annál jobb. Láttad már a facebookon azt a rengeteg menő képet? Közönségesen kifestett kurtizán kinézetű csajok, előre csücsörített ajkak, nyakig “push up”-olt mellek…Egyébként tök normális kölykök, okos lányok is vannak köztük bőven, csak éppen “menőznek” Pózolnak, kihívóak és a hátamon áll tőlük a szőr, ahogy beszélnek. Ez a csorda elvárása, nem a könyvtárba járás. Értem. Majd kinövik.
Vannak szülők, akik már a kisbabájukból is menőt akarnak faragni, de ez az ő dolguk. Én azt szajkózom a tini lányomnak, hogy te egy egyéniség vagy, egy különleges lény, aki a saját tehetségével akarjon kitűnni, de nem hallgat rám természetesen. Én meg megveszem neki a menő cuccot, ami az ő közegében a minimum elvárás ahhoz, hogy ne csúfolják ki. Hallgatom a fiaim szinte érthetetlen szövegét, mert ugyebár a menők így beszélnek, és közben tudom, hogy nem azért hoz rossz jegyet, mert hiányzik a képessége, hanem azért, mert jó tanulónak lenni, manapság “ciki”. Anyám! Mikor lesz ennek már vége?
Mondjuk van az egyediségnek, amiért most éppen lobbizok, egy árnyoldala is. Nagyon nehéz meghúzni a határt a stílusosság és a feltűnési viszketegség között. Mert azt még annyira sem értem meg. Annak is biztosan megvan a maga lélektana, csak azt általában nem növik ki a kedves alanyok. Akinek ilyen erős feltűnési vágya van, az azt hiszem, nem a korának a sajátossága, hanem inkább egyfajta személyiségjegy, bárminemű kiemelkedő szellemi vagy fizikai tehetségnek a hiánya, amit kompenzál az illető. Pedig biztosan van valami a tarsolyukban, csak nem érnek rá felfedezni a nagy feltünősködésben. Nekem viszont kapóra jönnek ahhoz, hogy elrettentő példát tárjak a saját gyermekeim elé, amikor kizárólag a külsejükkel és a megjelenésükkel törődnek.
Valahogy meg kéne tanítanom nekik, hogy mi a “menő”.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: