Gondoltam írok most egy kicsit mást is, mint amit szoktam, mert van ám nekem kreatív oldalam is. Szorosan kapcsolódik a lelkihez, mivel amikor alkotok, vagy írok, akkor le tudom vetni a gondjaimat és tökéletesen elmerülök a munkában. Csodás érzés kitalálni, megtervezni, és létrehozni olyan tárgyakat, amiket sajátunknak érzünk és valahogy egy kicsit a lenyomatainkká válnak. Az egyik ilyen lenyomatom az otthonom. Tele szívvel.
Mert úgy döntöttem, hogy ez egy derűs, barátságos kis sziget lesz, ahol az én barátaim, és a gyerekeim barátai is szívesen látott vendégek. Ha már egyszer vidék, akkor legyen ez a szívélyes falusi vendéglátás tárháza. Legyen mindig valami finomság talonban és lesírjon az egészről, hogy szeretettel készült. Legyen derűs és barátságos, hogy otthonosan érezzük magunkat mi is, meg a vendégeink is.
Amúgy berendezésében is egy kissé rusztikus, parasztos hangulatú “vidéki otthont” teremtettem, de a szíves motívumtól még inkább azzá vált.
Vásároltam is ilyen tárgyakat, mert a szív minta örök, szóval mindig kapható minden formában, de egy rakat kiegészítőt saját kezűleg alkottam hozzá. Az úgy sokkal szórakoztatóbb, már ha valaki szereti a kreatív tevékenységeket és nem mellékesen jóval olcsóbb is, mint készen megvenni. 
Mindet nem akarom bemutatni, nehogy unalmas legyen, de ízelítőül lefényképeztem a párnáimat, amiket lenvászonból varrtam, és zsinórokkal, gombokkal, meg hímzett szívekkel dobtam fel, hímeztem hozzá keresztszemes technikával szalvéta gyűrűket és egy jó nagy abroszt is. Az egész nappali-étkező együttest a csontszínű alap, a lenvászon textil és a piros-bordó minták egyvelege határozza meg.
A parasztos hangulathoz illő, a szív motívumot jól kiegészítő kockás anyag jelenik még meg több helyen, például a székpárnákon, és az itt látható kis textil dekoráción is, amiből varrtam pár darabot és akasztgattam ide-oda néhányat különböző méretekben.
Ezeket a kis hangulati elemeket, színfoltokat igazán nem nagy dolog elkészíteni, még kézzel is nyugodtan megvarrhatók, nem kell hozzá varrógép. A nagyobb darabokhoz persze nem árt, de ha alkotó vénánk van, akkor úgyis áll egy otthon a sarokban. Ezen az utolsó képen a faliképek vannak, amin úgyszint textileket használtam, csak éppen nem varrva, hanem ragasztva tettem fel őket egy lenvászon színű papundeklire.
Található itt-ott még jó néhány népies elem és szívmintás tárgyak is akadnak, de szerintem ennyi elég lesz illusztrálni a bejegyzés címét. Ezt inkább csinálni jó, mint olvasni :))
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: