Nézted már a társkereső kínálatot? Nem a társkereső emberekét, hanem a társkereső portálok kínálatáról beszélek. Elképesztő! Beütöd a gugliba, hogy társkeresés és majd felrobban a géped. Szerencsétlen asszony, aki megosztaná az életét, a délutánjait, vagy az éjszakáit, teljesen tanácstalanul bámulja, hogy melyikre kattintson rá. Gondolja, hogy talán egy kicsit nézeget előbb. Jópár hatalmas sikert ígér, kitűnő pártalálási arányokat mutat fel. Csakhogy a zöme fizetős, nem lehet csak úgy nézelődni. Na jó, akkor kezdjük egy ingyenessel, csak úgy próbaképpen, hogy legalább fogalmad legyen róla. Megrettenek a rengeteg szexi, fiatalokat bemutató képtől, amiket feldob. Ahhoz, hogy többet lássak, be kéne regisztrálni. De hát ez csupa fiatal, mit keresek én itt? Mindegy, ingyen van, akár meg is próbálhatom. Megkezdem a regisztrációt, de persze kéne fénykép, nem is egy, mert hát látatlanban…Hmmm. Viszont akkor bárki láthatja, hogy miben sántikálok. Na és, ha látja? Ha ő is fent van, akkor egy cipőben járunk, who the fuck…? Nem?
Beregisztráltam, huhh, ez megvan. Nyugi, csak próba. Nem kötelező semmi, csak nézelődöm. Nem tetszik az oldal. Túl ingyenes. Rengeteg tinédzser és rengeteg anonim. Ez meglepő. Se neve, se képe, akkor mégis mi a fenét gondol? Hogy úgy rákattan valaki a fantomképére és a fantázianevére, hogy már élni sem tud nélküle? Nem stimmel. Na, nézzünk egy másikat. Ctrl C, Ctrl V, mert egy nagy túrót fogom újra írni az egészet! Valószínűleg más is így gondolta, mert ugyanazok az arcok (vagy arctalanok) bukkannak fel. A harmadikon is. Persze, hiszen ingyenes.
Na jó, tartsunk egy kis szünetet és értekezzünk a szakértőkkel, akik már jó ideje próbálkoznak. A kolléganőm már a második pasiját fogyasztja a netről és ez most nagy szerelem. Kicsit irigylem. Egy másik ismerősöm pedig férjhez is ment már onnan. A harmadik, negyedik, ötödikről is kiderül, hogy keresgél és hajlandó velem megosztani a tapasztalatait. Aztán értekezek a főmuftival, aki kizárólag szexpartnereket keres, mert csak az ágyát szeretné megosztani, és erre a célra talál is bőven vállalkozó szellemű alanyt.
Én legalább tudom, hogy mit akarok. Csak egy barátot, akire nem szeretnék rátelepedni, és ő se kössön gúzsba, de járjunk el ide-oda, osztozzunk meg ezen-azon, legyen egy kellemes és szellemes szeretetteli, de aránylag laza kapcsolatom. Ezekkel az elvárásokkal egész jó esélyekkel indulok, ez kiderül a leveleim számából. Van olyan nap, amikor friss húsként feldobnak a fejlécre, és 86 levelet kapok!! Hűűűű!! A negyedével érdemes is foglalkozni, azokkal, akik nagyjából illenek hozzám korban, szemléletben és nem mosónőt, főzőasszonyt meg ápolónőt keresnek maguk mellé. Legalábbis úgy tűnik. Elkezdek randizni, de nem igazán így képzeltem. Van, hogy kiderülnek a turpisságok, van, hogy el se jön, de van, hogy tök szimpi, rendes pasinak tűnik, csak éppen nem működik a kémia, nulla szikra és csak ülünk a capuccinónk mellett, alig várva, hogy kiürüljön a csésze. Na mindegy. Van még időm, meg most amúgy sem érek rá, teljesen felborítottam az életemet a nagy újrakezdéssel. Meg különben is, az a hiedelmem, hogy majd valamikor tök spontán fogom meglelni a nagy Őt, amint a szupermarketben a lábamra tolja a bevásárlókocsit. Esetleg már ismerem is, csak még nem jött el a mi időnk. Türelem. Azért nem bánom. Néha vicces és mindenképpen tanulságos játék.
