Téveszmék és tudnivalók a tejfogakról
Fogászaton dolgozom és naponta szembesülök azzal, hogy mennyire kevés alapinformációja van az átlagembernek a tejfogakról. A szülők néha úgy néznek rám, mintha a Marsról jöttem volna.
A védőnők kitérnek a szoptatástól a kancsalságig mindenre, de a fogkérdésről ők maguk sem tájékozottak, ezért a szülőket sem tudják felvilágosítani alapkérdésekben sem.
Nemcsak hogy meglepően kevés az ismeret, de gyakran olyan badarságok terjednek, amiknek a tisztázása végett ebben a bejegyzésben összeszedem a legfontosabb tudnivalókat gyermekeink fogazatáról.
Először is tisztázzuk: 20 darab tejfoga van az embergyereknek.
Mindkét oldalon, alul-felül 5-5 db tejfog. Amik ott hátul növekednek az óvodáskor végén , de legkésőbb első osztályos korra, azok már nem tejfogak !!! A 6-os fogak bizony már maradó fogak, mi “nagypapa fogaknak” szoktuk őket nevezni, mert elvileg ezek maradnak legtovább a szájban, jó esetben nagyszülő korunkig minimum. Sajnos a gyakorlatban mégsem így van, mert pontosan a korai növekedésük miatt a legtöbb felnőttnek ezek már tömve, vagy gyökérkezelve lettek, sőt sok esetben már ki is húzták őket, pontosan azért, mert a kisgyerek még nem rendelkezik kellő kézügyességgel ezek tisztításához.
7-8 éves korig a szülők mossák gyermekük fogait, és még utána is ellenőrizzék legalább esténként a fogmosást!
Sokan büszkék arra, hogy a gyermekük egyedül mossa a fogát már 3-4 évesen. Ez derék dolog, csakhogy mégsem javasolt. A gyerekek motoros mozgása fejletlen, (ezért is alkalmatlanok még a folyékony kézírásra is), így a frissen kibújt, még aránylag puha anyagú fogak a rajtuk maradt, letisztítatlan ételmaradékoktól nagyon hamar elromlanak. Segítsünk a gyereknek ezért, ha akarja, ha nem. Számomra mindig döbbenetes, amikor a fájós fogú kisgyerekek szülei azt állítják, hogy “Nem engedi, hogy mossuk a fogát.” Kérdem én, ha nem engedi, hogy kabátot adjunk rá tél közepén, akkor abba belenyugszunk? Van, amiben nem dönthet a gyerek, és a fogmosás kérdése pontosan ilyen.
A barázdazárás a 6-os fogak védelmében kifejlesztett eljárás
Sokan nincsenek tisztában a barázdazárás fogalmával. Van, aki a pici gyermekét hozza, hogy a tejfogába készítsünk barázdazárást. Ez az eljárás azonban a maradó rágófogak, elsősorban az anatómiailag mély, tölcsérszerű barázdákkal rendelkező 6-os fogak védelmére szolgál. Nem a fogat töltjük fel, hanem csak a barázdák mélyét, ezzel sekélyebbé és könnyebben tisztíthatóvá téve a felszínt. A barázdazáró anyag ezen kívül fluoridot ad le a fogak ellenállóbbá tételéhez. Pár perces, fájdalommentes eljárás során visszük fel a rágófelszínre. Ha a gyerek adottságai olyanok, a 7-es fogakba is elkészíthető, de azok általában sekélyebb barázdákkal rendelkeznek, és a gyerekek felsős korukra, mire a 7-es fogak kibújnak, már kellő kézügyességgel rendelkeznek az alapos fogtisztításhoz.
A fogszuvasodásban a genetika játssza a legfőbb szerepet
Sok szülő védekezik azzal, hogy naponta többször mossák a gyerek fogát, édességet sem kap, mégis lukasak a fogai. Sajnos ez elképzelhető, ugyanis az örökletes tényezők, a gyermek adottságai nagyban befolyásolják a fogszuvasodási hajlamot. Egyszerűsítve: a gyerek gyengébb minőségű foganyagot örökölt. A rossz minőségű zománc nem a terhesség, vagy szoptatás alatt alakul ki, hanem genetikailag örökletes tényező. Az ilyen fogazatú gyermek fogai akkor is hajlamosabbak a szuvasodásra, ha mindent megteszünk a védelmében. Náluk még alaposabb tisztítás és 3 havonta fogorvosi ellenőrzés javasol, mert a picike lukakat még fájdalommentesen, sokkal könnyebben és eredményesebben lehet tömni.
A tejfogakat is lehet, sőt kell is tömni
Az egyik bosszantó tévhit, hogy a tejfogakat nem kell betömni, úgyis kiesnek. Ezért szaladgál annyi csúnyán elkorhadt, letört, barna-fekete fogú gyerek az óvodákban. Azon kívül, hogy nem túl szép látvány az ilyen fogazat, sőt kifejezetten kellemetlen szaga van a szuvas fogaknak, könnyen előfordulhat, hogy a gyereknek komoly fájdalmakat okoz egy-egy lukas fog. A gyártók remek tömő anyagokat fejlesztettek ki speciálisan tejfogakra, amikkel megakadályozhatjuk, hogy csemeténk csúnya, büdös, fájó fogakkal szaladgáljon.
A tejfog igenis nagyon tud fájni
Fogalmam sincs, hogy miért gondolják azt a szülők, hogy a tejfog úgysem fáj, ezért nem kell vele foglalkozni. Sajnos pontosan úgy tud fájni, mint a felnőtteknek. Ugyanúgy idegszálak futnak benne, amiknek a gyulladása roppant fájdalmas, annyi különbséggel, hogy sokkal hamarabb bekövetkezik az, hogy a szuvasodás eléri az idegkamrát. A tejfog anyaga gyengébb, maga a fog kisebb, a pici lukacska megjelenésétől számítva pár hét alatt is bekövetkezhet a fog mély elfertőződése, fájdalma. Ezért javasolt a gyerekek sűrűbb fogászati ellenőrzése, hogy időben kezeljük az apró szuvasodásokat is.
Ne akarjuk kihúzatni!
Sokszor érkeznek úgy fájó fogú gyerekkel, hogy “Az már olyan ronda, húzzuk ki!” Nem javasolt a tejfogak kihúzása idő előtt, mert fontos helyfenntartó szerepük van. Az eltávolított fog helyén beszűkül a hely, a szomszédos fogak bevándorolnak és a majdan előtörő maradó fognak nem lesz hol kibújni, ezért a szájpadon, vagy a fogak előtt-mögött, rossz helyen fognak megjelenni. Akkor már csak a fogszabályozás marad a torlódott, kesze-kusza fogazat “elrendezésére”. Amíg gyulladás nincs, a letöredezett fogcsonkokat, alapos tisztítás mellett!, érdemes a helyükön tartani.
A tejfognak nincs gyökere?
De bizony van!! Szép nagy, hosszú gyökerei vannak, amik csak azért tűnnek el fogváltáskor, mert a genetikai programjukba ez van írva, és az alóluk előtörő maradó fog nyomásának hatására felszívódnak. Tehát a természetes úton kieső tejfognak már nincsen gyökere. Ha valamiért a maradó fog másutt bújik ki, és a tejfogat ki kell húznunk, mindig rácsodálkoznak a szülők, hogy “Jesszusom, ennek ekkora gyökere volt?” Igen. Különben mi tartaná a csontban harapáskor, rágáskor? Csak éppen ezt még mi is ritkán látjuk. Sajnos manapság gyakrabban, mert egyre általánosabb, hogy a rágás hiányával egyre kisebb a gyermekek állkapcsa, és egyre gyakrabban hozzák a gyerekeket rossz helyen kibújó maradó fogakkal.
Adjunk a gyerekeknek kemény rágcsálnivalót az állkapocs növekedéséhez! Rossz helyen előbújó fogak.
Mert ugyebár a chipset, a mekit meg a pizzát nem kell rágni és a mai gyerekek nem répát, karalábét, retket kapnak naponta a kezükbe rágcsálni, mint mi hajdanán, ráadásul a husi is puhára van főzve, egyszóval nincs serkentve az állkapocs csontjuk a növekedésre. Viszont a fogak nem lettek kisebbek, így nem férnek be a pici állkapocsban a sorba. Jönnek, ahol tudnak. Ez manapság szinte általános. A nagyobb maradó fog nem a tejfog alatt indul meg, mert ott nincs számára elegendő hely, így jön mögötte. Ott viszont szinte tisztíthatatlan. A szülők meg hiába várják, hogy a tejfog kipottyanjon, nem fog. Sajnos azokat el kell távolítani az útból. Inkább adjunk a piciknek a babapiskóta helyett répát, mert az nemcsak az állkapcs növekedést serkenti, hanem fogtisztító hatású is.
A gyümölcs nem tesz jót a fogaknak!
A gyümölcsök, bár a szervezetünk számára nagyon hasznosak, sajnos a fogakra nézve sokkal veszélyesebbek. A zöldségekkel ellentétben, amik kémhatása lúgos, a gyümölcsök savat tartalmaznak. A sav pedig marja a fogfelszínt, felpuhítja a zománcot. Különösen magas az alma, eper, narancs, citrom, barack savtartalma. A gyümölcsleveké is!! Cumisüvegből adva kifejezetten kártékony a fogakra! Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne együnk gyümölcsöt, sőt! Csak éppen hagyjunk időt a nyálunknak visszakeményíteni a fogzománcot, vagy öblítsünk utána vízzel, hogy a savhatást közömbösítsük, és gyümölcsevés után minimum fél órán belül ne mossunk fogat, ne okozzunk a felpuhult fogzománcon sérüléseket!! Vonatkozik ez a szénsavas italok fogyasztására is.
Az édességek közül a csokoládé a legjobb a fogaknak.
Ezen is mindig meglepődnek a szülők. Márpedig minden édesség közül egyedül a csokoládénak van “fogvédő” tulajdonsága. Ugyanis a benne található zsírréteg bevonja a fogfelszínt, ami így kevésbé van kitéve a cukor támadásának. Sosem gondoltuk volna, ugye? Amire viszont megint csak mindig rácsodálkoznak, hogy a müzlik, müzliszeletek, kekszek, babapiskóták a leggyilkosabb fogrombolók a gumicukor után. A gumicukorban és nyalókákban a cukor és a sav együtt pusztít, de azt egy alapos öblítéssel, vagy legalább alaposan lenyalogatva a fogat közömbösíthetjük. A müzlik, nápolyik viszont beleragadnak a barázdákba, és a cukor mellett egyéb szénhidrátjaik bomlása abszolút a fogfelszínen kezdődik meg. Ne áltassuk hát magunkat, hogy nem kap a gyerek édességet. A corn flakes éppolyan gyilkos, sőt, még sokkal inkább, mint a csoki.
Azért együnk nyugodtan édességet is!
Nehogy a fogak miatt megvonjuk a gyerektől a finomságokat! Inkább tanítsuk meg rá, hogy miért káros a cukorka vagy a nápolyi a fogaknak. Mert, ha eltiltjuk az édességtől, akkor az még kívánatosabb lesz, akkor is fog titokban enni a nagyinál, vagy a szomszédban, csak éppen nem lesz tisztában azzal, hogy az édesség káros hatásai ellen könnyen tehetünk egy alapos öblítéssel, fogmosással, rágógumival. Mert a nasi finom.
Szoktassuk rá időben, hogy eljárunk rendszeresen kontrollra a fogorvoshoz, ami tejfogaknál fél évente javasolt, szuvasodásra való hajlamnál pedig 3 havonta. Ne várjuk meg míg sírva ébred a csemeténk a fogát fájlalva!
