8 olyan negatív viselkedésminta, amikre válaszokat kapunk a külvilágtól

Hozott anyagból dolgozunk.

Az ember egy rakás tulajdonsággal van megáldva, melyeknek egy része velünk született, más része a fejlődésünk és a környezeti hatások eredménye. Felnőtt korunkban azután tapasztalatainkra és józan eszünkre hallgatva kialakítunk néhány új tulajdonságot is, a meglévőket pedig próbáljuk a helyes mederbe terelni, legalábbis ideális esetben. Igyekszünk a jobbakat erősíteni és kiemelni, a rosszakon pedig úrrá lenni és elnyomni azokat – több kevesebb sikerrel.

Nem megjátszani kell, hanem odafigyelni

Mivel a környezetünk a tulajdonságaink alapján skatulyáz be bennünket, és ezek révén tudunk munkakört betölteni, barátokat szerezni, gyereket nevelni, részt venni a társasági és társadalmi életben…. ezért érdemes leülnünk és átgondolnunk önmagunkat és az alakítani való tulajdonságainkat. Nyilvánvaló, hogy vannak olyan jellemvonásaink, amelyeken nem tudunk és nem is akarunk változtatni, ezért azokból próbáljuk kihozni a legtöbbet, amink van. Erőltetetten úgysem fog menni, átlátszó lesz és riasztó, ha szerepet próbálunk felvenni. A környezetünk pedig nem azt fogja látni belőle, hogy mennyire iparkodunk mássá lenni, hiszen ez értelmetlen is lenne, hanem csak a “megjátszós bigé” jelzőt fogjuk vele kiérdemelni. 

Ha alapvetően csendes, visszahúzódó alkat vagy,

akkor biztosan hiába törekszel arra, hogy te legyél a hangadó, bár gyanítom, ez nem is szerepel a vágyaid között. De arra igenis törekedj, hogy ne legyél láthatatlan, mert az emberek képesek átgázolni rajtad. Ne hagyd, hogy figyelmen kívül hagyják a véleményedet, pusztán azért, mert nem kiabálsz bele mondjuk a szülői értekezletbe. Ne engedd, hogy semmibe vegyenek a kollégáid, vagy a többi sorban álló, mert szerényen meghúzódsz. Csendesen is ki kell tudnod állni a saját véleményed és vágyaid mellett. Sajnos az emberek zöme inkább a nagyhangúakra figyel, de ha határozott vagy, és nem hagyod magad, akkor megtanulják, hogy téged is számításba kell venni.

Indulatosság

Sajna szemernyi indulatosság még a legjámborabb embereknél is fel-felbukkan. Az meg külön pech, hogy mindig a legrosszabbkor tör elő belőlünk. Rákiabálunk a gyerekünkre a társai előtt, visszadumálunk a rendőrnek, öklünket rázzuk a hülye autóstársunkra és még sorolhatnám a hirtelen értelmetlen dühkitöréseinket. Vannak azonban az átlagnál indulatosabb emberek is, akik igen hamar dühbe gurulnak. Ők jó, ha tisztában vannak ezzel a negatív jellemvonásukkal, és jó előre felvértezik magukat, hogy időben meg tudják fékezni az indulataikat. Mert a haragra biztosan harag lesz a válasz, az ordibálásra ordibálás, ha csak nem olyan ügyes az ember, hogy gátat vessen a kitörésnek. Amikor vaktában lövöldözünk mérgünkben, azzal biztos, hogy ellenszenvet fogunk kiváltani, és ha köztudottá válik, hogy túl hamar elszakad nálunk a cérna, akkor ne várjunk semmi jót a környezetünktől, mert legjobb esetben is csak nyelni fognak, esetleg tartanak tőlünk, de semmiképpen nem leszünk túlzottan kívánatos egyedek.

Kötözködés

Vannak olyan társaink, akik imádnak kötözködni. Semmit nem állnak meg megjegyzés nélkül. Mindenhez van valami “építő jellegű” hozzáfűznivalójuk. Nem feltétlenül direkt teszik ezt, csak egyszerűen ilyen idegesítő tulajdonsággal rendelkeznek. Ez lehet egészen ártatlan kis folyamatos piszkálódás, de vannak olyan megátalkodott kötözködők, akik még az élő fába is belekötnek. Az ilyen embereknek nem szívesen mondunk,mesélünk, vagy mutatunk meg valamit, mert úgysem fog tetszeni nekik, úgyis találnak benne valami kivetnivalót. Jó, ha felszámoljuk az ilyen hajlamainkat, mert könnyen barátok nélkül maradhatunk.

Féltékenység

Ez a párkapcsolatok rákfenéje. A legszebb pillanatokat is tönkre tudja tenni egy-egy olyan megjegyzés, ami ezt a fajta bizalmatlanságot sugallja. Márpedig kevés értelmetlenebb dolog van, mint a féltékenység. Ha nem tudod megtartani a párodat, ha ki-ki kacsingat mellőled, akkor féltékenységgel biztosan nem fog sikerülni, inkább csak elidegeníted magadtól. Ráadásul te magad is kínzón fogsz szenvedni ettől a legyőzendő negatív tulajdonságtól. Ne hagyd, hogy eluralkodjon rajtad! Tudatosan küzdj ellene!

Sértődékenység

A csendes gyilkos. A könnyen megsértődő emberekkel fura dolog kapcsolatot építeni. A vidám, meghitt pillanatokat hirtelen felváltják a rideg, távolságtartó percek, órák, napok, amikor az ember törheti a fejét, hogy már megint mi rosszat tett, mit mondott, ami kiváltotta a sértődött viselkedést a másikból. Ugyanúgy, mint minden jellemvonásnál, ennek is vannak fokozatai a pillanatnyi durcitól a napokig tartó duzzogásig, azzal a különbséggel, hogy a sértődékenység nem csak a párkapcsolatra vetül ki, hanem a teljes környezetre. Márpedig borzalmasan nehéz úgy jó kapcsolatot fenntartani, hogy az egyik félnek állandóan hatszor meg kell gondolnia, hogy mit is mondhat ki, mit is tehet, hogy a másik ne sértődjön meg. Nagyon nehéz így őszintének lenni, vagy tréfálni, mert sosem tudhatod mikor tör ki a duzzogás, ezért inkább hallgatsz, és ezzel már meg is indul a kapcsolat lefelé a lejtőn.

 Az állandóan aggodalmaskodó

Az aggodalmaskodó, könnyen kétségbeeső emberek nem a környezetükkel szúrnak ki leginkább, hanem saját magukkal. Persze, hogy fárasztó folyamatosan nyugtatgatni őket, mégis inkább saját magukat húzzák le a rengeteg negatív gondolattal, aggódással és állandó gyomorgörcsben leledzenek minden pillanatban, ha feladat előtt állnak, ha a gyereküknek van programja, ha vendégséget szerveznek, ha utazásra készülnek, vagy akár bármely hétköznapi pillanatban is. Ők azok, akik nem tudják elengedni a félelmeiket és képtelenek elengedni saját magukat, holott pontosan tudják, hogy az aggodalmukkal sem megelőzni, sem megakadályozni nem tudják azt, ha véletlenül tényleg történik valami rossz. Nekik arra kell trenírozni magukat, hogy tőlük teljesen függetlenül is be fog következni bármely negatív esemény, akár izgulnak, akár nem, ráérnek bőven utána aggódni, ha ez tényleg megtörténik (de miért is történne?)! Másrészt pedig az aggodalmukkal inkább megidézik, mint hátráltatják a bekövetkeztét, úgymond falra festik az ördögöt. Tényleg tudatosan oda kell figyelniük, hogy kivessék gondolataikból az aggódást, mert úgy sem ők, sem pedig a közvetlen környezetük nem tudja felhőtlenül jól érezni magát. 

Beképzelt, nagyképű

A beképzelt, öntelt figurákkal nagyon nehéz együtt lenni. Velük kapcsolatban az is elmondható, hogy még ezt sem veszik észre, mert egyszerűen nem is figyelnek oda a környezetükre. A középpontban a saját egojuk áll, és minden ennek van alárendelve. A barátok hiányát saját kiemelkedő személyiségüknek tulajdonítják, akikhez nem érnek fel a pórnépek. Ha véletlenül mégis szükségük van társakra, akkor azok felett könnyen válnak uralkodóvá, hiszen ők a felsőbbrendű lények.

Uralkodó

Akinek csatlósokra, talpnyalókra van szüksége, nem pedig igazi társakra, barátokra. Mindig mindent jobban tudnak és kizárólag a vezető szereppel érik be. Ők akarnak irányítani és a saját ítéletüket fogadják el etalonnak. Rossz velük együtt élni és ne csodálkozzanak, ha nem találnak partnert hosszútávra, csak Bologató Jánosok veszik őket körül. Lehet, hogy ez átmenetileg sikerélménnyel kecsegtet, de hosszútávon magányos estékhez, vagy őszintétlen érdekkapcsolatokhoz vezethet. 

Érdemes tehát átgondolnunk, hogy mit is szeretnénk kezdeni az életünkben előforduló emberekkel, milyenek is szeretnénk lenni a környezetünk szemében, mert az ítélet nagyon hamar megszületik, főleg gyerekkorban, és utána küzdelmes dolog azt megváltoztatni. Rengeteg rossz tulajdonságunk lehet, amit aránylag könnyen tudunk korrigálni, csak végig kell őket vizsgálni. Vannak olyanok is , amik sokkal mélyebben gyökereznek és nem tudjuk őket csak úgy levetkőzni. Viszont mindenképpen jó, ha tisztázzuk magunkban, és megtaláljuk bennük a “miért?”-ek okát.

Ha mással nem is, de legalább önmagunkkal legyünk teljesen őszinték, és változtassunk azon, amin kell!