Középkorú Nő posztjai (vagy riposztjai?)

Az öreglány esküvőre készül

Na nem az enyémre, az még odébb van, bár ki tudja. Viszont egy falumbéli másik érett hölgyecske bizony megfogta az Isten lábát, és bekötik a fejét. Természetesen nem először, de remélhetőleg utoljára. Pár naponta érkeznek újabb híradások a készülődő lagziról, hallom innen onnan a friss híreket, és ez indított arra, hogy leüljek írni. Ez egy olyan… Tovább »

Az vagy, amit megeszel

  Ismeritek ezt a mondást? Hát akkor én minden vagyok. Mert én mindent megeszek.   Évek óta kísérem figyelemmel a különböző hóbortokat, az aktuálisan felkapott mániákat, a kampányokat és ellen kampányokat egy-egy élelmiszer mellett vagy ellen. És mosolygok, vagy hüledezek, éppen ahogy a helyzet megkívánja. És eszek mindent. Mert amint elkezdenék eggyel komolyan foglalkozni, már… Tovább »

A szeretetnek semmi köze ahhoz, hogy kivel tudunk együtt élni

    Ezzel a sajnálatos ténnyel a barátnőm szembesített a minap, midőn olyan dolgokat csináltam nála, amiket nem igazán szeret. Engem igen (remélem), de rosszul viseli, hogy nem tudok megülni nyugton a fenekemen, hanem állandóan sertepertélnem kell. Őt ez zavarja, és amikor harmadszor pattantam fel a nyugodt ücsörgésből, hogy elpakoljam a poharakat, vagy lesöpörjem a… Tovább »

Majomszeretettel neveljük a gyerekeinket?

Rengeteget gondolkodom az elromlott vagy elrontott gyerekeinken. Belekukkantottam pszichológiai írásokba, esettanulmányokat olvastam, rengeteg nevelési ötlettel találkoztam, de igazából arra nem találtam meg a választ, hogy hol siklott ki az ügy? Így születtek, vagy én rontottam el őket? Valószínűleg ez is az is. A nevelés számomra amúgy is egy talány, főleg ahol több gyerek van a… Tovább »

19 nő 44 gyerek… Én bizony nem szeretnék újra fiatal lenni…

Nem olyan régen voltam fiatal, bár néha úgy érzem, egy évezred telt el azóta. Az más kérdés, hogy a lelkemben az maradtam, de az éveim számát tekintve semmiképpen. És nem is szeretnék. Csak pislogok jobbra-balra, ahogy a barátnőimtől a történeteket hallgatom, meg ahogy a saját gyerekeim életét nézem, és úgy tűnik, hogy teljesen felborult a… Tovább »

11 nap, 19 nő. Szerelem és válás… tanulságos történetek

Amikor közzéteszek egy bejegyzést, akkor sosem azt gondolom, hogy ez az igazság, hanem csak annyit, hogy ez az én véleményem. És sokszor szeretném, ha nem lenne igazam. Az előző bejegyzésemre nagyon sokan reagáltak , ami azt mutatja számomra, hogy bizony a téma aktuális. Kaptam néhány olyan levelet, ami hosszú boldog házasságot ír le, de roppant… Tovább »

11 nap 19 nő… 1.rész: megfejtettem a válások fő okát

      Szabadságon vagyok immár 12 napja. Időm, mint a tenger, kíváncsiságom még annál is több, elindultam hát, hogy találkozzam rég nem látott barátnőimmel, régi társasággal, ötye klubbal. 11 nap alatt 19 nővel ültem le trécselni, pletyizni, dumcsizni, tere-ferélni. Tegnap estére már zsongott az agyam, mégsem tudtam félretenni a dolgot, annyira tanulságos volt ez… Tovább »

Különleges vagy, avagy különc?

  Azt hiszem mindnyájan szeretnénk különlegesek lenni, legalábbis időnként jó lenne kiemelkedni a szürke átlagból, hogy annak érezhessük magunkat. Az a jó hírem, hogy vagyunk is javarészt. Mert nem az ember egésze a különleges, hanem csak egyes területeken térünk el az átlagtól, és ettől leszünk különlegesek. Márpedig ez szinte mindenkiről elmondható. Mindenkinek van legalább egy… Tovább »

Múltba ragadva… Építő vagy romboló a múltad?

  Manapság a divatos szlogenek a “Lépj tovább!”… “Engedd el a múltat és élj a jelenben”… és ehhez hasonlók. Mindenki arra biztat, hogy ne nézz hátra, csak előre, tekintetedet függeszd a jövőre, a múltra pedig csukd rá az ajtót. Hát bakfitty! Tudják ezek, hogy miről beszélnek? Hogy lenne már jelen és jövő a múlt nélkül…. Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!