Középkorú Nő posztjai (vagy riposztjai?)

Valamelyik este gondolkodtam el azon a tényen, hogy az érzelmeink úgy élnek velünk, mint az engedetlen gyerekeink : se szabályozni, se lepasszolni nem tudjuk őket, tőlünk teljesen függetlenül működnek. Szinte semmilyen befolyással nem bírunk fölöttük, jönnek-mennek, meghatározzák a mindennapjainkat, csak éppenséggel kordában nehéz tartani őket. Ők uralkodnak. Ők, aki Én vagyok. Meg tudjuk tenni (legalábbis néha… Tovább »

Az élet olyan, mint egy hatalmas háborgó, csodálatos, hullámzó óceán. Meg kell tanulnunk a felszínen maradni, úszni az árral, meglovagolni a hullámokat, hogy biztonságos partokra sodorjanak minket. Nem erőből. Nagyon nehéz lecke ez mindnyájunknak, de hidd el, megéri az odafigyelést. Ne azt tedd, amit akarsz, ne próbáld meg az akaratodat tűzön-vízen keresztül vonszolni, hanem azt… Tovább »

  Tudják mit? Ezt most én kérdezem. Totál tudathasadásban élek egy ideje, mióta ezzel a kérdéssel találtam szemben magam. Én nem így nevelődtem, ezért nem is erre vágytam, sőt még csak lehetőségként sem merült fel bennem, hogy milyen lenne egy fiatalabb fickóval az élet. Fordítva persze, hogy nagyon is ismert és működő kapcsolati séma volt… Tovább »

                                                  Láttál már pasi üzenetet? Nyilván. Szerintem te is bosszankodtál már rajta eleget, de ha nem, te egy mázlista vagy. Én megőrülök attól, hogy vagy egy szóval, vagy sehogy nem válaszolnak…. Tovább »

Tudod, mi az a scrapbook? Én bizony még akkor sem tudtam, amikor már rég csináltam. Én póriasan csak emlékalbumnak hívtam. Aztán megtudtam és a sárga irigység kezdett enni azoktól a fantasztikus daraboktól, amiket az interneten láttam. De hamar megnyugodtam, miután meglátogattam egy kreatív-hobby boltot, hogy azok a csudi könyvecskék nem mezei emberek pénztárcájához vannak kitalálva,… Tovább »

Nekem aztán senki se mondja meg!   Próbáltál már vitába szállni egy kamasz gyerekkel? Ennél ádázabb és elkeserítőbb csatát még Napóleon sem vívott. Totál biztos vereség, de minimum 2 idegnyugtató tabletta. Pedig olyan cuki, jó gyerek volt! Most meg csak a barátaival jófej, velem egy fúria, legalábbis az esetek nagy részében. Bezzeg, ha velük látod,… Tovább »

  Van egy olyan érdekes női szindróma, amire mostanában egyre jobban felfigyelek, hogy hajlamosak vagyunk a dolgokat másképpen hallani, mint ahogyan azok valójában elhangzottak. Mögöttes tartalmakat, hátsó szándékokat, szépítést feltételezünk ott is, ahol nincs semmi az égvilágon.     Persze csak a nők…   Miért van ez így? Egy pasinak eszébe sem jut, hogy agyalni… Tovább »

  Költözködünk. Ezért sajnos a blogomat is hanyagoltam kissé, de ma olyan sokk ért, hogy muszáj egy időre ideülnöm a laptop elé, hogy kiírjam magamból azt, amit eddig is tudtam:  a szülők nem normálisak. Beleértve magamat is, mégpedig sokszorosan. Egy egész vagyont költöttem eddig a semmire. Hogy ez hogyan derült ki?? Nekiálltam összepakolni a kislányom… Tovább »

  A várakozás maga az élet   Megfigyelted már, hogy a várakozásról minden emberben negatív kép él. Meghallod ezt a mondatot, hogy “Várni kell egy kicsit”, és rögtön feláll a szőr a hátadon. Egyszerűen a várakozásnak pejoratív értelmet tulajdonítunk, és csupa kellemetlen élményt társítunk hozzá, mint várni a sorodra a kasszánál,… várni az orvosi rendelőben,…… Tovább »

  Bizony nem mindig van tele a pénztárca.   Nálam tulajdonképpen nagyon sokszor szűkös a büdzsé, ezért rutinos spórolóvá váltam. Nem igazán bánom, mert remekül tudom így is érezni magamat, sőt, mondhatom majdnem mindenünk megvan, amire vágyunk, csak egyszerűen oda kell figyelni a dolgokra. Ha ügyesen gazdálkodsz, és fel tudod állítani a fontossági sorrendet, akkor… Tovább »